A GYERGYÓALFALVI TEMPLOM RÖVID TÖRTÉNETE
A templom alapjait tekintve a Gyergyói Medence legrégibb templomának számít. Ősiségét a nyugati oldalon található normann stílusú (román stílusú) kőkapuzat bizonyítja, amit mi, alfalviak, Árpádkori főbejáratként emlegetünk. A 2012-ben történt restauráláskor a tornyán még szerepelt egy latin felírat, miszerint 1213-ban épült:
AEDFICATAM MCCXIII IN H SS SIM ET IUDA APOSTOLORUM ET S MARG VET M. Magyarul: ÉPÍTETETT 1213-BAN SZT. SIMON ÉS JUDÁS ( TÁDDÉ) APOSTOLOK ÉS SZT. MARGIT SZŰZ ÉS VÉRTANÚ TISZTELETÉRE.
Az 1213-as dátumot egyesek kétségbe vonják, mások pedig, mint Venczel József szociológus, Sebestyén József archeológus, Entz Géza művészettörténész megerősítik, akárcsak László Mihály, aki 1812-ben volt Alfalu plébánosa. Tudni kell, hogy 1707-ben a labancok a falut felgyújtották, a templom tetőzete és a plébánia leégett az irattárral együtt, benne sok értékes emlékkel. Legutóbb az 1213-as dátum az 1770-es években került a toronyra. Valószínűleg volt alapos ok erre. Az évszám felírásának az alapja az égés után 70 évvel lehetett akár a szájhagyomány is. Az eredeti főbejárat, a román kori kőkapuzat ezt nyilván bizonyítja.
A templomra vonatkozó írásos emléket a pápai tízed jegyzékben is találunk, amely szerint 1232, 1233, 1234-ben Alfalu adót fizetett még két faluval együtt a Gyergyói Medencében. Valószínűleg Szárhegy és Szentmiklós a másik kettő. A jegyzékek három gyergyói papot neveznek meg: Miklós, István, és Tamást. Azt a tényt, hogy a három pap közül az egyik Alfalu papja lehetett, Domokos Pál Péter is megerősíti a vatikáni levéltárban végzett kutatásai alapján.
A templomot az évszázadok során többször átépítették különböző okokból. Leégett, megrongálódott a háborúk idején, vagy pedig szűknek bizonyult. Tehát volt NORMANN STÍLŰ, GÓTIKUS, és BAROKK, az utólag épült mellékhajó pedig NEOBAROKK.
Tehát álljon előttünk egy nagyon egyszerű román stílusú, azaz NORMAN stílusú "Árpádkori templom" az 1200-as évektől, majd egy GÓTIKUS, négy fiatornyos templom az 1400-as évektől 1707-ig. Ebből ma csak a jelenlegi torony alsó része áll. Erre épült a barokk felső rész. A BAROKK átépítés 1766 és 1773 között történt, terméskőből. Ekkor a torony és a déli fal kivételével a templomot lebontották, és barokk stílusban emelték újjá. Az építkezést egy MURARIUR nevű vállalkozó vezette, akárcsak a csíksomlyói templom építését. Ekkoriban a határőrség megszervezése a leghatékonyabb munkaerőt vonta el. Így hét év alatt készültek el a templom falai és a tetőzet. A főoltár, a mellékoltárok, a szószék és a karzat 1773-ban lettek készen. A barokk templom külső hossza 47 m, belső hossza 37 m. Külső szélessége 24 m. A torony magassága 46 m. A padokat 1776-ban készítették. A templom akkori befogadóképessége 600 személy volt.
1786-ban SZENTHÁROMSÁG vasárnapján a templomot újra szentelte Batthyány Ignác, az akkori erdélyi püspök. Ennek emlékére tartják a SZENTHÁROMSÁGNAPI BÚCSUT.
A templom mellett temető volt, amiről LÁSZLÓ MIHÁLY plébános 1812-ben a következőket jegyzi meg: "A templom melletti ősi temető nagyon régi, nem későbbi, mint 1213". Ez a temető 1831-ben megszűnt. Az új temető helyét a Szárhegy felé vezető út melletti külterületen jelölték ki.
1930-ban Gaál Tamás plébános idején a templom északi oldalát kibontották, és építettek egy mellékhajót. Ma ezt a hívők "Újrésznek" nevezik. A tetőzetet és a torony kupola részét is újra emelték. A bővítés tervét Lobenschus, marosvásárhelyi építész készítette. A mellékhajó téglából készült. A tornyon lévő kettős kereszt, az "Árpád házi kereszt", vagyis az "Apostoli kereszt" alatti gömbbe ekkor emlékiratot helyeztek el, amelyet egy 14 tagú csoport szerkesztett, és írt alá. Az emlékirat a Trianon utáni hangulatot őrzi. Ebből következett a "MEMORANDUM PER" néven emlegetett üldöztetés. A meghurcoltakat TÓDOR JÁNOS ügyész mentette meg.
A jelenlegi a főbejárat a déli oldalon van. Fölötte egy felírat " ANO 1780 PORTA PATET VITAE SPONSUS VOCA ERGO VENITE (AZ ÉLET NYITOTT KAPUJA, ÜNNEPÉLYESEN HÍV, TEHÁT JÖJJETEK).
A templomot alacsony várfal veszi körül, amelynek déli és nyugati oldalát lebontották, hogy rálátást nyerjenek a templomkertre. Itt van elhelyezve a híres felírat a zászlótartón, amely hirdeti: "EMBER VÉSD SZÍVEDBE, HOGY EZ A FÖLD MINDIG SZÉKELY VOLT, ÉS AZ IS MARAD ".
A templom alatt egy befalazott kripta található. Nagy misztérium övezi. Talán a pestis járvány miatt falazták be a bejáratát, vagy a mellékhajó építése miatt zárták le. Nem tudjuk. Nem kizárt, hogy itt nyugszik István pap holtteste is, akinek a nevéhez fűződik a Csíksomlyói Pünkösdszombati Búcsú elindítása. A 2020-as restaurálás talán alkalmat ad ennek a titoknak a megfejtésére is.
(Összeállította Balázs József 2020-ban Fülöp Sándor kutatásai nyomán, valamint egyéb információk alapján)