Gyergyóalfalu
A Gyergyói-medence egyik legnagyobb és legrégibb települése. A 13B országút és a 126-os megyei út találkozásánál települt. Gyergyószentmiklóstól 6 km-re fekszik a 13B mûút mentén. Ezt a fõ útszakaszt, amely Alszegen, majd a Bagolylokán át a lengyár felé vezet, Sóútnak nevezik. Szárhegy távolsága a 126-os országút mentén 4 km, Gyergyócsomafalváé 2 km, míg Gyergyóújfalué 6 km. A falu magja 743 m magasságban fekszik. A régi Sóút a falutól délre közelítette meg a Putna-hágót, majd onnan Parajdra ereszkedett alá. A borzonti utat 1853 körül építették ki a Bucsin-tetõig (Benkõ Károly, II. 1853. 88-89). Több évszázados búcsújárás központjaként ismert falu. Ma is a templomi zászlók és szentek képeivel, csengettyûvel gyalog mennek a csíksomlyói búcsúra. A község lakossága 1996. január 1-én 6.037 fõ volt.
A római katolikus templom a piac sarkán, a központban emelkedik, kõkerítés övezi. Gyergyó egyik legrégibb temploma. Hargita megye mûemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) mûemléképületként tartja nyilván. A toronyláb és boltozatai a román stílus jegyeit (13. század)õrzik. Kõ kapuja román kori, épen maradt meg. Az 1213-as építési évszámot nem tartják hitelesnek. A mély kapubéllet nemcsak változatosságával, hanem remek arányaival is páratlanul áll egész Székelyföldön – vélekedik Entz Géza (1943. 218) és Köpeczi Sebestyén József.
A 15. században a templomot gótikus stílusban átépítik , meghagyva a torony alsó emeleteit és kapuzatát. A mostani fõbejárat ablakai a régi gótikus elemeket õrzik. A szentélyben látható keresztelõkút is ebbõl az idõbõl való. A tornyot csak magasítják. Az 1930. évi javítások alkalmával a kibontott északi falból gótikus részletek: festett boltívborda-darabok, kõablak keretrészek kerültek felszínre. Ajtaja felett az 1780-as évszám olvasható.
A falu déli részén a görög egyesülteknek is volt egy kõtemploma (Benkõ K. 1853. 158). Templomuk 1850-ben épült. 1748-ban a gyergyói románok összeírásakor Alfaluban 40 román család élt, akik egyházilag Vaslábhoz tartoztak.
1998. május 23-án, az általános iskola 400 éves ünneplésén a falu parkjában leplezték le Domokos Pál Péter mellszobrát (Miholcsa József marosvásárelyi szobrászmûvész alkotása). Az évforduló és az elsõ iskolamester, Mihály Deák emlékére emléktáblát avattak a Sövér Elek ipari szakközépiskola falán.
Borzont (Borzont)
A sorfalu a Nagy-Borzontpatak völgyében fekszik, Gyergyószentmiklóstól 10 km-re, a Bucsin-tetõre, majd Parajdra vezetõ 13B mûút mentén (elég rossz állapotban van). A lakosság kirajzásával keletkezett falu. 1770-ben Moldvából görög keletieket telepítenek a faluba. A bucsini út a havason a Kis-Borzontpatak völgyében emelkedik a tetõre. Gyergyószentmiklós – Parajd távolsága a Bucsin tetõn át összesen 51 km.
A Nyíres a Bucsinba vezetõ 13B mûút mentén terül el, Borzont határában. Bár természetvédelmi területté nyilvánították, a természetbe való emberi beavatkozás tetemes: a nyírfákat kivágták, a szántás következtében számos ritka növény életfeltétele megpecsételõdött. A tõzegréteg a hegyláb irányában elvékonyodik.
A sorfaluban római katolikus templom épült (oldalában díszes székely kapuval). Oltára a gyergyóalfalusi templom Szent István király kápolnájából került ide. Búcsúnapja augusztus 20-án van.
Borzontot elhagyva a 13B országút a Bucsin-tetõ felé, kellemes erdõs környezetben átszeli a Görgényi-havasok keleti lejtõjét.